Filosofun qeydlÉrindÉn: (1 esse, 1 Åeir)
1.Ä°ncÉsÉnÉt vÉ gerçÉklik
(fÉlsÉfi esse)
Ä°nsan bÉdii ÉsÉr oxuyarkÉn vÉ ya incÉsÉnÉt ÉsÉrlÉrini (film, tamaÅa, tÉsviri sÉnÉt vÉ s.) seyr edÉrkÉn nÉdÉn özünü gerçÉk obyektin iÅtirakçısı hesab edir – mÉsÉlÉn, insan hÉr hansı bir bÉdii filmi izlÉyÉrkÉn onun sujet xÉttini tÉÅkil edÉn hadisÉlÉrin yaradıcı tÉfÉkkürün mÉhsulu (gerçÉk mövcud olmayan hadisÉlÉr) olduÄunu dÉrk etdiyi halda, o, insanda hÉm dÉ gerçÉk hadisÉ assosiasiyası yaradır? YÉni insan nÉ üçün hÉmin anda müÉyyÉn emosiyalara qapılır, hadisÉlÉrin onların arzuladıÄı ÅÉkildÉ baÅ vermÉsini arzulayır?
Elmi tÉdqiqat iÅimin istiqamÉtinÉ (elm fÉlsÉfÉsi) uyÄun olaraq subyekt-obyekt, yÉni dÉrkedilÉn vÉ dÉrkedÉn qarÅılıqlı ÉlaqÉlÉri konteksindÉ qeyri-sÉlis çoxluqlar nÉzÉriyyÉsinin (hÉmçinin qeyri-sÉlis mÉntiq nÉzÉriyyÉsinin) fÉlsÉfÉsini araÅdırarkÉn mÉni çoxdan düÅündürÉn bu mÉqam üzÉrindÉ dÉ dayanmaq qÉrarına gÉldim. Subyekt-obyekt münasibÉtlÉrini fÉlsÉfi fikir tarixinÉ istinadÉn tÉsnifatlaÅdırarkÉn yuxarıda qeyd etdiyim suala cavabım aÅaÄıdakı ÅÉkildÉ oldu:
Hegel dialektikasında MütlÉq ideyanın inkiÅafı üç mÉrhÉlÉdÉn keçÉrÉk triada yaradır: Tezis antitezisÉ keçir vÉ sonda sintezlÉ yekunlaÅır. MütlÉq ideya öz ilkin reallıÄının mövcud olduÄu brinci mÉrhÉlÉdÉn (bu mÉrhÉlÉni filosof loqika adlandırır) ikinci mÉrhÉlÉyÉ keçib maddi dünyanı yaradakÉn tezis mÉrhÉlÉsindÉn antitezis mÉrhÉlÉsinÉ keçir. Üçüncü mÉrhÉlÉdÉ isÉ MütlÉq ideya antitezisdÉn (maddi alÉmdÉn) yenidÉn ideal oblasta – insan Åüuruna qayıdır vÉ sintezlÉ yekunlaÅma baÅ verir. Bu mÉrhÉlÉdÉ isÉ o, xüsusi forma alır – ya elmi biliyÉ, ya da incÉsÉnÉtÉ çevrilir.
Bu konteksdÉ K.Popperin epistemoloji baxıÅı da maraqlıdır: Reallıq üç dünyadan ibarÉtdir. Birinci dünya obyektiv mövcud olanların, ikinci dünya subyektin (empirik, rasional vÉ s. dÉrkedilÉn vÉ ya dÉrkedilmÉyÉn), üçüncü dünya elmi-yaradıcı fÉaliyyÉtin (miflÉr, elmi nÉzÉriyyÉlÉr, incÉsÉnÉt ÉsÉrlÉri vÉ s.) yaratdıÄı dünyadır. Onun fikrincÉ (vÉ hesab edirik tamamilÉ haqlıdır), hÉr üç dünya daimi vÉhdÉt halındadır – üçüncü dünya yaratdıÄı obyektlÉr vasitÉsilÉ birinci dünyanı dÉyiÅdirib ikinci dünyaya uyÄunlaÅdırır.
Indi isÉ birbaÅa sualın cavabına keçid alaq:
Sual. Ä°nsan bÉdii ÉsÉr oxuyarkÉn vÉ ya incÉsÉnÉt ÉsÉrlÉrini (film, tamaÅa, tÉsviri sÉnÉt vÉ s.) seyr edÉrkÉn nÉdÉn özünü gerçÉk obyektin iÅtirakçısı hesab edir – mÉsÉlÉn, insan hÉr hansı bir bÉdii filmi izlÉyÉrkÉn onun sujet xÉttini tÉÅkil edÉn hadisÉlÉrin yaradıcı tÉfÉkkürün mÉhsulu (gerçÉk mövcud olmayan hadisÉlÉr) olduÄunu dÉrk etdiyi halda, o, insanda hÉm dÉ gerçÉk hadisÉ assosiasiyası yaradır? (YÉni insan nÉ üçün hÉmin anda müÉyyÉn emosiyalara qapılır, hadisÉlÉrin onların arzuladıÄı ÅÉkildÉ baÅ vermÉsini arzulayır?)
Cavab. MÉsÉlÉ ondadır ki, insan Åüuru elÉ struktura malikdir ki, ehtimal olunan hÉr bir hadisÉnin gerçÉklÉÅÉ bilÉcÉyinÉ onda bir inam mövcuddur, yÉni o düÅünür ki, ehtimal olunan hÉr bir hadisÉ baÅ verÉ bilÉr. VÉ yaxud o, inanır ki, baÅ vermÉsi mümkün olan hÉr bir hadisÉ ehtimal olunandır. Bu aspektdÉ onun düÅüncÉsi seyr etdiyi filmdÉ tÉsvir olunan hadisÉlÉrin hansısa gerçÉk bir hadisÉnin (ya baÅ verÉn, ya da baÅ verÉcÉk hadisÉnin) mövcudluÄu barÉdÉ tÉsÉvvürlÉri oyadır. YÉni onun Åüurunun hansısa bir hissÉsindÉ filmdÉ izlÉriyi hadisÉnin ya baÅ vermiÅ, ya da baÅ verÉcÉk hansısa hadisÉnin tÉsviri olduÄu barÉdÉ tÉsÉvvürlÉr mövcuddur. MÉhz filmdÉki hadisÉnin gerçÉk mövcudluÄu barÉdÉ yaranan bu tÉsÉvvürlÉr onda film barÉdÉ “reallıq” assosiasiyasının yaranmasına sÉbÉb olur.
DemÉli, elmi biliklÉr vÉ incÉsÉnÉt ÉsÉrlÉri, doÄurdan da, tÉsÉvvürlÉrlÉ (subyekt) gerçÉk dünya (obyekt) arasında ÉlaqÉlÉr quran Én mükÉmmÉl vasitÉlÉrdir. Sanki bu mÉrhÉlÉdÉ antitezisdÉn tezisÉ (Hegel) qayıdıŠbaÅ verir vÉ Popperin tÉbirincÉ isÉ “üçüncü dünya birinci dünyanı dÉyiÅdirib ikinci dünyaya uygunlaÅdırır”.
2. ÆdÉbi suprematizm:
Monizm
KÉnd evimizdÉ yenÉ dÉ payız:
AÄaclarda payız, quÅlarda payız.
AÄaclarda, hÉm dÉ quÅlarda zaman - nÉsÉ dÉyiÅib:
axı aÄaclar daha çox tanıdar dÉyiÅmÉlÉri.
(Bir dÉ çiçÉklÉr – onların öz zamanı
hamıdan fÉrqli; gündüz açıb, axÅam solanlar).
NÉsÉ dÉyiÅib deyÉsÉn: yox olub(r) yaÅıllıq,
dayanıb bir mövcudolma, yerindÉ baÅqası.
YaÅıl sarıya çevrilib(r) – eyni aÄaclar deyilmi,
indi rÉngini dÉyiÅÉn,
bÉs yaÅıl hanı? – sarıda gizlÉnib sadÉcÉ.
Eyni cür dÉyiÅmÉlÉr bildirir;
bütün aÄaclar eyni aÄacdır ÉslindÉ,
ÜmumidÉn qopub
tÉk-tÉk düÅüblÉr torpaÄa
bir qÉdÉr fÉrqli formalarda.
Ä°nsanlar da aÄac kimidi elÉ,
heç kim inanmasa da,
mÉn dÉqiq bilirÉm; Bir olub
vÉ ayrı düÅüblÉr nÉ vaxtsa –
indi o Bir olan gizlÉnib
Hamının içindÉ.
... – 10.09.2024